A tartósan csapadékmentes, rendkívül meleg nyári időjárás következtében drasztikusan apadt a Duna vízszintje, ami miatt az MVM Paksi Atomerőműben a blokkok részleges és ütemezett leterhelésére kényszerültek. A rendkívüli, de előre kidolgozott protokollok szerint zajló intézkedés célja a biztonságos üzemmenet fenntartása és a környezetvédelmi előírások szigorú betartása.
Rekordszinten a folyó apadása
A Duna vízgyűjtő területét sújtó hosszan tartó szárazság nyomán Paks térségében a folyó vízállása történelmi mélypontra süllyedt: a mérőműszerek korábban nem látott, mínusz 112 centiméteres értéket is rögzítettek.
Mivel az atomerőmű hűtővíz-ellátását közvetlenül a Duna biztosítja, a vízhozam ilyen mértékű csökkenése közvetlen hatással van a létesítmény technológiai folyamataira. A folyó alacsony vízszintje miatt ugyanis korlátozottabbá válik a hűtéshez szükséges vízmennyiség biztonságos áramoltatása.
Ütemezett blokk-leterhelések
A kialakult hidrológiai helyzetre reagálva az erőmű szakemberei a belső protokolloknak megfelelően léptek fel a kapacitás szabályozása érdekében:
Az 1. blokk: Hétfő este 21 óra 45 perctől 254 megawattal csökkentették az 1. számú blokk teljesítményét.
A 3. blokk: Kedd este 20 órától további 237 megawattos leterhelést hajtottak végre a 3. számú blokkon.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy szó sincs üzemzavarról: a teljesítmény-visszafogás egy szigorúan szabályozott, elővigyázatossági intézkedés. Az ország villamosenergia-ellátása mindezek mellett teljesen stabil, a lépés csupán a felelős és biztonságos üzemeltetés garanciája.
Folyamatos felügyelet alatt a helyzet
Fotó: MVM
Az atomerőművek működése hatalmas hűtővíz-igénnyel jár, amelyet a folyamatok után a Duna vizébe vezetnek vissza, így a hatóságok szigorúan őrzik a befogadó víz hőmérsékleti határértékeit is. Jelenleg azonban elsősorban nem a felmelegedés, hanem magának a rendelkezésre álló hűtővíz mennyiségének a fizikai korlátai indokolják a mostanihoz hasonló lépéseket.
Az MVM szakemberei folyamatosan, a nap 24 órájában figyelik a Duna vízállását és a meteorológiai előrejelzéseket, hogy szükség esetén azonnal alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez.
Aszódi Attila atomenergetikai szakember , a BME egyetemi tanára szerint fontos leszögezni, hogy a paksi atomerőmű teljesítményének csökkentése nem biztonsági, hanem kizárólag üzemeltetési kérdés. Az erőmű nem azért termel kevesebbet, mert a működése veszélyessé vált volna, hanem azért, hogy a rendkívül alacsony dunai vízállás mellett is biztosítani lehessen a hűtőrendszer zavartalan működését.
A teljesítménycsökkentés ugyanakkor a szakember szerint egyelőre nem veszélyezteti Magyarország villamosenergia-ellátását.
Napközben a hazai naperőművek gyakran még a fogyasztásnál is több áramot termelnek, este azonban – nagyjából 18 órától reggel 8 óráig – a napenergia-termelés gyorsan visszaesik, így ebben az időszakban ismét az atomerőmű válik az ellátás egyik legfontosabb pillérévé.
A kieső teljesítmény pótlására ilyenkor a rendszerirányító tartalékerőműveket – elsősorban gázturbinás blokkokat – indíthat be, emellett importtal is kiegyensúlyozható a hiány. Aszódi Attila jelenleg nem lát olyan körülményt, amely ellátásbiztonsági problémát okozna, ugyanakkor szerinte a nehezebb időszak még csak ezután következhet.
Úgy véli, a következő másfél hónapban két tényező is komoly kihívás elé állíthatja a magyar villamosenergia-rendszert.
Az egyik a várható újabb hőhullám, amely ismét a Duna túl magas vízhőmérséklete miatt kényszeríthet teljesítménykorlátozásra. A másik, hogy a Duna vízgyűjtő területén továbbra sem várható jelentős csapadék, ezért az alacsony vízhozam és vízállás akár egész augusztusban fennmaradhat. A szakember szerint emiatt a következő hetekben a rendszerirányító Mavirnak folyamatosan mérlegelnie kell a rendelkezésre álló tartalékokat és az importlehetőségeket. Arra számít, hogy bonyolult időszak következik, és nem zárható ki, hogy a mostanihoz hasonló teljesítménykorlátozásokra még többször is szükség lesz.
